Vásárlói viselkedés fogalma
Egy vásárlást megelőző döntések és lépések sorozata. Ennek ismerete egy marketingesnek kellő segítség a megfelelő marketingstratégia alkalmazásában, ugyanis ez a viselkedés a marketingfolyamatok alapja. Egy cég vagy termék sikeressége azon múlik, hogy ha ismerjük vásárlóink döntéseit és azt, hogy mi alapján hűek egy termékhez vagy márkához.
Négy fajta vásárlói viselkedést különböztetünk meg az alapján, hogy mennyire veszi ki a részét a döntéshozatalból. Egy magasabb árú termék nagyobb kockázat, így fontosabb döntést is igényel.
Komplex (extenzív) vásárlói viselkedésről akkor beszélünk, amikor alaposan utánajárunk egy terméknek vásárlás előtt, tehát nem azonnal vásárol. Komoly pénzügyi vagy pszichológiai kockázattal járó vásárlásoknál beszélhetünk ilyenről, például ha autó vagy házvásárlásról, tanulásról vagy egészséget érintő kérdésekről van szó.
Disszonancia-csökkentő vásárlói viselkedés: ez is hasonlóan komoly döntésen alapul, akár az ár, vagy akár a ritkább vásárlás miatt. A disszonancia a nehéz döntésre vagy a későbbi megbánásra utal. Komoly előzetes kutatás nem szükséges a döntéshez, inkább költség az, ami fontos.
Szokásalapú vásárlói viselkedésre minimális részvétel jellemző a döntési folyamatban. Nem fontosak a márkák közötti különbségek - vagy nem is látja - és sokkal inkább a rutinszerűséget követi.
Változatosságra törekvő vásárlói viselkedés során az ember nyitott az új dolgokra, így a megszokottól eltérő terméket vásárolja.
A 4 fő csoport mellé jöhetnek további csoportok is, hiszen egyéb tényezők is lehetővé teszik ezt. Ilyen például a megvásárolni kívánt tételek mennyisége, a vásárlás helye és időpontja valamint módszere.
A vásárlói viselkedést a vásárló személyes tulajdonságai is befolyásolják. De a folyamat, amelyen minden vásárló végigmegy azok a következők:
Felismerés, hogy szükségünk van egy adott termékre.
Kutatási fázis, amikor a potenciális vásárló elkezd a különböző ajánlatok és lehetőségek között keresni.
Ezután összeveti a lehetőségeket, mérlegeli, számára melyik a legmegfelelőbb.
Megszületik a döntés, és megvásárolja a kiválasztott terméket.
Végül értékeljük a megvásárolt dolgot, mennyire megfelelő a számunkra, azt kaptuk–e, amit kértünk.
Négy fajta vásárlói viselkedést különböztetünk meg az alapján, hogy mennyire veszi ki a részét a döntéshozatalból. Egy magasabb árú termék nagyobb kockázat, így fontosabb döntést is igényel.
Komplex (extenzív) vásárlói viselkedésről akkor beszélünk, amikor alaposan utánajárunk egy terméknek vásárlás előtt, tehát nem azonnal vásárol. Komoly pénzügyi vagy pszichológiai kockázattal járó vásárlásoknál beszélhetünk ilyenről, például ha autó vagy házvásárlásról, tanulásról vagy egészséget érintő kérdésekről van szó.
Disszonancia-csökkentő vásárlói viselkedés: ez is hasonlóan komoly döntésen alapul, akár az ár, vagy akár a ritkább vásárlás miatt. A disszonancia a nehéz döntésre vagy a későbbi megbánásra utal. Komoly előzetes kutatás nem szükséges a döntéshez, inkább költség az, ami fontos.
Szokásalapú vásárlói viselkedésre minimális részvétel jellemző a döntési folyamatban. Nem fontosak a márkák közötti különbségek - vagy nem is látja - és sokkal inkább a rutinszerűséget követi.
Változatosságra törekvő vásárlói viselkedés során az ember nyitott az új dolgokra, így a megszokottól eltérő terméket vásárolja.
A 4 fő csoport mellé jöhetnek további csoportok is, hiszen egyéb tényezők is lehetővé teszik ezt. Ilyen például a megvásárolni kívánt tételek mennyisége, a vásárlás helye és időpontja valamint módszere.
A vásárlói viselkedést a vásárló személyes tulajdonságai is befolyásolják. De a folyamat, amelyen minden vásárló végigmegy azok a következők:
Felismerés, hogy szükségünk van egy adott termékre.
Kutatási fázis, amikor a potenciális vásárló elkezd a különböző ajánlatok és lehetőségek között keresni.
Ezután összeveti a lehetőségeket, mérlegeli, számára melyik a legmegfelelőbb.
Megszületik a döntés, és megvásárolja a kiválasztott terméket.
Végül értékeljük a megvásárolt dolgot, mennyire megfelelő a számunkra, azt kaptuk–e, amit kértünk.
