AIDA fogalma
Az AIDA az Attention (figyelem), Interest (érdeklődés), Desire (vágy), és Action (cselekvés) szavakból összeálló mozaikszó, amely a hirdetési folyamat négy szakaszát jelöli meg. Ezeken a lépcsőfokon megy végig egy marketinges, ha kampányt tervez. Az AIDA modellt Elias St. Elmo Lewisnak köszönhetjük, aki az 1890-es években hozta létre
Attention (Figyelem) vagy Awareness (tudatosság)
Az első lépcső, ugyanis minden hirdetés célja, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet. Ezt valami olyan dologgal lehet elérni, ami kizökkenti az ügyfél abból, amit épp csinál, és a hirdetésünkre fókuszál. Ennek egyik módja lehet a sokkoló tartalom, vagy egy váratlan helyszín, ahol szembetalálkozik a hirdetésünkkel. De természetesen a legjobb megoldás többnyire a legegyszerűbb is: ugyanis a személyre szabás sokszor sokkal jobban működik.
Interest (Érdeklődés)
Ha megszereztük a figyelmet, akkor “már csak” az érdeklődést kell előhívni a potenciális ügyfélből. Ez sokszor sokkal nehezebb, mint a figyelmet magunkra irányítani. Kerüljük a hosszú, száraz szövegeket, inkább a humoros, szórakoztató szövegek és képek eszközéhez nyúljunk.
Desire (Vágy) vagy Decision (döntés)
Megvan a figyelem, és az érdeklődés is, ugyanis nem hagyták ott a hirdetésünket pár másodperc után. Ahhoz, hogy vágyat keltsünk a vásárlóban, hogy neki ez a termék kell, ahhoz célszerű olyan környezetbe helyezni, amivel az ember könnyen tud azonosulni.
Ráadásul nem csak egy pozitívumot emelünk ki, hanem pozitívumok egész sorát, amivel végső soron elérjük, hogy a vásárló azt mondja, ez a termék neki kell.
Action (Cselekvés)
Az utolsó - és talán az egyik legnehezebb- lépés, hogy elérjük, a vásárló befejezze konverziót, ami jelen esetben a vásárlás. Erre kell ösztönözni a vásárlókat, azaz alkalmazni kell a Call to Actiont. A „Vásároljon most”, „Amíg a készlet tart”, “Ingyenes szállítás ma” és ehhez hasonlók mind arra törekednek,hogy megtegyük.
Attention (Figyelem) vagy Awareness (tudatosság)
Az első lépcső, ugyanis minden hirdetés célja, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet. Ezt valami olyan dologgal lehet elérni, ami kizökkenti az ügyfél abból, amit épp csinál, és a hirdetésünkre fókuszál. Ennek egyik módja lehet a sokkoló tartalom, vagy egy váratlan helyszín, ahol szembetalálkozik a hirdetésünkkel. De természetesen a legjobb megoldás többnyire a legegyszerűbb is: ugyanis a személyre szabás sokszor sokkal jobban működik.
Interest (Érdeklődés)
Ha megszereztük a figyelmet, akkor “már csak” az érdeklődést kell előhívni a potenciális ügyfélből. Ez sokszor sokkal nehezebb, mint a figyelmet magunkra irányítani. Kerüljük a hosszú, száraz szövegeket, inkább a humoros, szórakoztató szövegek és képek eszközéhez nyúljunk.
Desire (Vágy) vagy Decision (döntés)
Megvan a figyelem, és az érdeklődés is, ugyanis nem hagyták ott a hirdetésünket pár másodperc után. Ahhoz, hogy vágyat keltsünk a vásárlóban, hogy neki ez a termék kell, ahhoz célszerű olyan környezetbe helyezni, amivel az ember könnyen tud azonosulni.
Ráadásul nem csak egy pozitívumot emelünk ki, hanem pozitívumok egész sorát, amivel végső soron elérjük, hogy a vásárló azt mondja, ez a termék neki kell.
Action (Cselekvés)
Az utolsó - és talán az egyik legnehezebb- lépés, hogy elérjük, a vásárló befejezze konverziót, ami jelen esetben a vásárlás. Erre kell ösztönözni a vásárlókat, azaz alkalmazni kell a Call to Actiont. A „Vásároljon most”, „Amíg a készlet tart”, “Ingyenes szállítás ma” és ehhez hasonlók mind arra törekednek,hogy megtegyük.
