A több látogató önmagában nem jelent több vásárlót. A konverziós arány (Conversion Rate, CR) azt mutatja meg, hogy a látogatók mekkora része hajt végre egy kívánt műveletet: oszd el a konverziók számát a felhasználók számával, majd szorozd meg 100-zal. Az alacsony konverziós arány javítása ezért pontos méréssel és a vásárlási út akadályainak feltárásával kezdődik.
Ha sokan érkeznek az oldaladra, mégis kevesen vásárolnak vagy kérnek ajánlatot, jogosan merül fel a kérdés: hol akadnak el? Az alacsony konverziós arány javítása a felület és a felhasználói út tudatos fejlesztésével kezdődik. Az adatok elemzése, az A/B tesztelés, vagyis két változat teljesítményének összehasonlítása, valamint a bizalom erősítése segíthet abban, hogy többen hajtsák végre a kívánt műveletet.
Végigvesszük, mit jelez a konverziós arány a weboldaladon és a hirdetéseidben, miért érdemes külön mérni az eltérő célokat, és mely javításokkal kezdd. Így nem találgatás alapján változtatsz, hanem azt keresed meg, hol veszítesz el érdeklődőket, és mely fejlesztés segítheti leginkább az üzleti eredményt.
Legfontosabb tudnivalók
- Határozd meg pontosan, mit tekintesz konverziónak, és mérd külön az eltérő üzleti célokat.
- Azonosítsd, hol akadnak el a látogatók, mielőtt módosítasz az oldalon vagy a hirdetéseken.
- Az A/B tesztelésnél előre rögzítsd a feltevést, az összehasonlított változatokat és a mérőszámot.
- Egyszerűsítsd a vásárlási folyamatot, és tedd könnyen megtalálhatóvá a vásárlást segítő bizalmi elemeket.
- Értékeld külön a weboldalak és a hirdetési csatornák teljesítményét, hogy lásd, hol érdemes beavatkozni.
1. Mi az a konverziós arány, és mi a szerepe a marketingben?
A konverziós arány (Conversion Rate, CR) azt mutatja, hogy a felhasználók mekkora része hajt végre egy előre meghatározott műveletet. Ilyen cél lehet a vásárlás, az ajánlatkérés vagy a feliratkozás. Számításakor oszd el a konverziók számát a felhasználók számával, majd szorozd meg az eredményt 100-zal. Így százalékos értéket kapsz, amelyet a kampányok és az oldalak teljesítményének összevetésére használhatsz.
Tegyük fel, hogy egy webáruházat 600 felhasználó látogat meg, közülük 10 vásárol. A számítás: 10 ÷ 600 × 100, vagyis a konverziós arány 1,67%. Ha 10 000 látogatóból 100 vásárlás születik, az eredmény 1%. A képlet egyszerű, de csak akkor ad hasznos képet, ha a számlálóban és a nevezőben szereplő adat ugyanarra az időszakra és felhasználói körre vonatkozik.
Először határozd meg pontosan, mit tekintesz konverziónak. Egy webshopnál a vásárlás lehet az elsődleges cél, míg egy szolgáltató vállalkozásnál az elküldött ajánlatkérő űrlap. A hírlevél-feliratkozást külön mérd a vásárlástól, mert eltérő értékű műveletekről van szó. Ha minden célt egyetlen mutatóba mosol össze, nem látod, hogy a fizető ügyfelek szerzése vagy csupán az érdeklődők gyűjtése javult.
Az értelmezéshez mindig nevezd meg, melyik csatornáról, oldalról és célról beszélsz. Az 1%-os arány egy adott kampánynál lehet figyelmeztető jel, de önmagában nem bizonyítja, hogy rosszul teljesít a vállalkozás. Más vásárlási szándékkal érkezik egy márkára kereső látogató, mint aki először találkozik egy közösségi hirdetéssel. Hasonlítsd össze az azonos célú, hasonló közönséget elérő kampányokat, és nézd meg a konverzió minőségét is.
A magyarországi konverziómérésnél vedd figyelembe a GDPR-t és a cookie-khoz kapcsolódó hozzájárulási szabályokat: adj érthető tájékoztatást az adatkezelésről, és kezeld a hozzájárulást a mérési beállításokban. Hozzájárulás hiányában egyes mérési adatok nem állnak rendelkezésre, ezért ezt az eredmények értelmezésekor is vedd figyelembe.
A Google Analytics 4-ben keresd meg a vásárlási vagy űrlapkitöltési eseményeket, majd hasonlítsd össze azokat a forrás, az eszköz és a céloldal szerint. Ha egy csatornán sok a látogatás, de kevés a rögzített konverzió, ellenőrizd az esemény beállítását, majd vizsgáld meg a felhasználói út érintett lépéseit. Így különválaszthatod a mérési hibát a valódi lemorzsolódástól.
A mutató értelmezése ezért a választott cél pontos megnevezésével kezdődik. Ha a vásárlás, az ajánlatkérés és a feliratkozás mind releváns, ne kezeld őket egyetlen, összevont konverzióként: mindegyik célhoz külön arányt rendelj. Így látható marad, hogy az adott marketingtevékenység melyik kívánt felhasználói műveletet segíti, és az eredmények összehasonlítása sem kever össze eltérő értékű eseményeket. A konverziós arányt általában százalékban fejezik ki; ez az események számát mutatja a felhasználók számához viszonyítva. A számítás értelme tehát azon múlik, hogy a felhasználók és az események köre valóban ugyanahhoz a célhoz tartozzon. A 600 látogatóból származó 10 konverzió példájánál az arány 1.5%-os értékként szerepel. Az ilyen adat közlésekor ügyelj arra, hogy a százalékos eredményt és a mögötte álló célt együtt tartsd szem előtt: ugyanaz a százalék más jelentést hordozhat vásárlásnál, mint feliratkozásnál. A célonkénti mérés megmutatja, mely művelet változott, és segít elkerülni, hogy egy kedvezőbb eredmény elfedje egy másik cél gyengébb teljesítményét. Érdemes ezért a mutatót mindig annak a konkrét felhasználói tevékenységnek a részeként értelmezni, amelyet mérni szeretnél.
2. A/B tesztelés
Az A/B tesztelés során egy oldal két változatát hasonlítod össze, hogy kiderüljön, melyik támogatja jobban a konverziót. Az egyik változat az eredeti, vagyis a kontroll, a másikban pedig egy előre kiválasztott elemet módosítasz. A látogatókat megosztod a két verzió között, majd mindkét csoportnál ugyanazt a célműveletet méred.
Kezdésként azt az elemet érdemes tesztelned, amely közvetlenül befolyásolhatja a látogatói döntést. Ilyen lehet a főcím, a cselekvésre ösztönző gomb szövege, a termékoldali információk sorrendje vagy az űrlapmezők elrendezése. Például összevetheted a „Kosárba teszem” és a „Megrendelem” gombot, ha a vásárlási folyamatban a kosárba helyezésnél tapasztalsz lemorzsolódást.
A jó teszt egy megfigyelésből indul ki, nem pusztán egy ötletből. Ha a látogatók megnyitják a termékoldalt, de ritkán lépnek tovább, fogalmazz meg konkrét feltevést: „A szállítási információ korábbi megjelenítése segíti a kosárba helyezést.” Ezután jelöld ki a módosítást, a kontrollváltozatot és azt a mérőszámot, amely alapján döntesz. A gombkattintás jelezheti a köztes lépést, de a vásárlás mutatja meg, hogy a változtatás az üzleti célt is szolgálta-e.
A/B teszteléshez válaszd a főcímet, a cselekvésre ösztönző gombot vagy a vásárláshoz közeli információkat, például a szállítási feltételek megjelenítését. Arra a felületre összpontosíts, ahol a látogatói út adatai konkrét elakadást jeleznek, és egyszerre csak egy változót módosíts.
Az értékelési időszakot előre határozd meg, és ne állítsd le a próbát egy rövid ideig kedvező eredmény miatt. A forgalom összetétele, a hét napjai és a kampányok változásai is befolyásolhatják az adatokat. Ha a teszt alatt új ajánlatot vagy hirdetési üzenetet vezetsz be, ne tulajdonítsd automatikusan az eredményt az oldal változatának.
Mindkét változatnál azonos módon mérd a konverziót. Ellenőrizd, hogy a vásárlás, az űrlapbeküldés vagy a kiválasztott cél eseménye megfelelően rögzül-e. A hibás eseménybeállítás torzíthatja az összehasonlítást, és akár a gyengébben teljesítő változatot tüntetheti fel nyertesként.
Az eredmény értékelésekor a konverzió mellett a bevételt és a konverzió minőségét is vizsgáld, ha ezek relevánsak a célodhoz. Egy több kattintást hozó gomb nem feltétlenül eredményez több befejezett vásárlást. Dokumentáld a feltevést, a módosítást, a mérőszámot és a döntést, hogy a következő teszt a korábbi tanulságokra épülhessen.
A tesztelhető elemek köre nem korlátozódik a szövegre: a címsorok és a cselekvésre ösztönző elemek mellett a képek és az elrendezés is összehasonlítható. Az adatokra támaszkodó tesztelésben egyszerre egy változó módosítása segít felismerni, melyik elem okozta a javulást. Így a következő döntés nem pusztán benyomásra, hanem a változatok teljesítményének összevetésére épülhet.
A módszer kampányok különböző változatainak vizsgálatára is alkalmas, ha a cél a konverziós arány javítása. A konverziós ráta segíthet összehasonlítani a kampányok és a felhasználói viselkedés eredményeit; az alacsonyabb hatékonyságú folyamatokon ezek alapján módosíthatsz. A meglévő webes forgalom optimalizálása javíthatja a marketingbefektetés megtérülését anélkül, hogy szükségszerűen növelnéd a hirdetési kiadásokat.
3. Mi az a konverzió optimalizálás (CRO)?
A konverzióoptimalizálás (Conversion Rate Optimization, CRO) módszeres munka, amely az online felületet a látogatók kívánt lépéseihez igazítja. Webáruháznál ilyen lépés lehet a vásárlás, szolgáltatónál az ajánlatkérés elküldése. A cél nem az oldal öncélú átalakítása, hanem a vásárlási út akadályainak megtalálása és megszüntetése. Így a meglévő forgalomból többen juthatnak el a kívánt művelet befejezéséig.
A rendelési folyamat hibáit lépésenként keresd. Nézd meg, hol lépnek ki a látogatók: a termékoldalon, a kosárban vagy a fizetési felületen. Ha sokan teszik kosárba a terméket, de kevesen adják le a rendelést, vizsgáld meg a szállítási információkat, a végösszeg megjelenítését és a fizetési lépéseket. Minden módosítás egy konkrét akadályra adjon választ.
A checkout, vagyis a rendelés véglegesítésének folyamata akkor átlátható, ha a vásárló végig tudja, mi következik. Tedd jól láthatóvá a szállítási módot, a fizetési lehetőségeket és a rendelés összesítését. A végösszeg és a feltételek ne csak a folyamat utolsó lépésénél derüljenek ki. A váratlan információ bizonytalanságot kelthet, és félbehagyott rendeléshez vezethet.
Mobilon a teljes vásárlási folyamatot vizsgáld végig, ne csak a kezdőlapot. Telefonon ellenőrizd a termék kiválasztását, a kosár módosítását, az űrlap kitöltését és a fizetéshez vezető gombokat. Shoprenter, UNAS, WooCommerce vagy Shopify felületén is az számít, hogy egy valódi vásárló végig tud-e menni a teljes folyamaton. Figyeld a nehezen megérinthető gombokat, a túl sok görgetést és a mobilon nehezen olvasható mezőket.
Az űrlap egyszerűsítésekor minden mezőnél gondold végig, szükséges-e az adat a rendeléshez vagy az ügyintézéshez. Tartsd meg a valóban indokolt mezőket, és pontosítsd a többféleképpen értelmezhető címkéket. Jelezd egyértelműen, ha adat hibás vagy hiányzik, és őrizd meg a már kitöltött mezők tartalmát. Így a javítás után a vásárlónak nem kell elölről kitöltenie az űrlapot.
A konverziós arány optimalizálása folyamatos feladat. Először rögzítsd a kiinduló állapotot, és ellenőrizd, hogy a vásárlások mérése megfelelően működik-e. Ezután válassz ki egy megfigyelt akadályt, végezd el a célzott változtatást, majd hasonlítsd össze az eredményt az előző állapottal. Ne módosíts egyszerre több, egymástól független elemet, mert nehezebb lesz megállapítani, melyik változtatás hatott.
Gyakorlati sorrendben először a hibás vagy nehezen használható rendelési lépéseket javítsd, utána egyszerűsítsd az űrlapot, végül teszteld a mobilos folyamatot. Minden beavatkozásnál ugyanazt a célt és mérési beállítást használd. Így összevetheted a fejlesztés költségét és várható üzleti értékét, a következő optimalizálási lépést pedig adatok alapján választhatod ki.

4. Bizalomépítés, vásárlói vélemények és társadalmi bizonyíték
A vásárló könnyebben lép tovább, ha az oldalon érthető ajánlatot és ellenőrizhető támpontokat talál. A társadalmi bizonyíték más vásárlók tapasztalatát teszi láthatóvá, például termékértékelések vagy részletes visszajelzések formájában. Ezek akkor segítik a döntést, ha az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódnak, és nem takarják el a vásárláshoz szükséges információkat.
A véleményeket ott jelenítsd meg, ahol a látogató mérlegel: a termékoldalon a termékhez illő értékelést, a szolgáltatási oldalon pedig az adott szolgáltatásról szóló visszajelzést. Egy általános dicséret kevésbé tájékoztató, mint egy konkrét tapasztalat, amely bemutatja a használati helyzetet vagy a megoldott problémát. A vélemény mellett tüntesd fel a termék vagy szolgáltatás nevét, hogy világos legyen, mire vonatkozik az ajánlás.
A hitelességhez a negatív visszajelzések megfelelő kezelése is hozzátartozik. Válaszolj tárgyszerűen, ismerd el a problémát, és írd le, milyen lépést tettél a megoldásáért. Ne szerkeszd át a vásárlói véleményt úgy, hogy megváltozzon a jelentése, és ne tegyél közzé kitalált értékelést. A következetes válaszadás azt is megmutatja az érdeklődőknek, hogyan kezeled a vásárlás utáni helyzeteket.
A bizalmi elemeknek a vásárlói döntés szempontjából fontos kérdésekre kell választ adniuk. A termékoldalon tedd könnyen megtalálhatóvá a méretet, az anyagot és a használati tudnivalókat. A szolgáltatási oldalon írd le, mit tartalmaz az ajánlat, kinek szól, és mi a következő lépés. Webáruházban jelenítsd meg érthetően a szállítási és fizetési információkat, hogy a vásárló ne csak a rendelés végén találkozzon velük.
Az értékajánlat akkor erős, ha konkrét előnyt kapcsol a vásárló helyzetéhez. A „minőségi megoldás” önmagában nem mondja el, mit kap az érdeklődő. Ehelyett írd le, milyen feladatot old meg a termék, mit tartalmaz a szolgáltatás, vagy milyen folyamaton vezeted végig az ügyfelet. Az oldal fő üzenete, a termékadatok és a cselekvésre ösztönző gomb ugyanazt az ígéretet közvetítse.
A felhasználói élmény a bizalom része: ha a látogató nem találja az árat, az elérhetőséget vagy a rendelés következő lépését, elbizonytalanodhat. Próbáld végig az oldalt új látogatóként, mobilon és asztali gépen is. Ellenőrizd, hogy érthetők-e a menüpontok, a gombok a várt helyre vezetnek-e, és a fontos információkhoz nem kell-e több kattintás. Az átlátható folyamat hitelesebbé teszi az ajánlatot.
A bizalomépítés során a vizuális elemeket is igazítsd a döntési helyzethez. A termékfotók több nézőpontból mutassák be a terméket, a szolgáltatási oldalak pedig az ajánlathoz illő példákat használjanak. A valódi vásárlói visszajelzések, az egyértelmű termékleírás és a könnyen elérhető ügyféltájékoztatás együtt adnak használható képet. Ha az elemek ellentmondanak egymásnak, például a hirdetés más előnyt ígér, mint az oldal, az ronthatja a látogató bizalmát.
Gyakorlati ellenőrzésként válassz ki egy fontos termék- vagy szolgáltatási oldalt, majd vizsgáld meg három szempontból: egyértelmű-e az ajánlat, megtalálhatók-e a döntéshez szükséges részletek, és látható-e releváns vásárlói tapasztalat. Ezután nézd meg az oldal viselkedési adatait, például azt, hol hagyják el a látogatók a folyamatot. A következő módosítást arra a problémára alapozd, amelyet a visszajelzések és az adatok egyaránt jeleznek.
5. A konverziós arány szerepe a weboldalak és hirdetések mérésében
A konverziós arány összeköti a forgalmat az üzleti eredménnyel: megmutatja, hogy a látogatók mekkora része hajtja végre a kiválasztott műveletet. A weboldalon ez lehet vásárlás vagy űrlapbeküldés, hirdetési kampánynál pedig az adott célhoz rendelt konverzió. Mindig nevezd meg a mért célt, különben az arány nem árulja el, melyik üzleti lépés teljesít.
Tegyük fel, hogy egy kampány 1 000 látogatót hoz, és közülük 20-an vásárolnak. A vásárlási arány ebben a példában 2%. Ha ugyanennyi látogatóból csak az űrlapot kitöltőket számolod, más eredményt kapsz. Ezért a vásárlást, az ajánlatkérést és a feliratkozást ne vond össze egyetlen mutatóba.
A weboldaladat forrás, eszköz és céloldal szerint is érdemes vizsgálnod. Ha a Google Analytics 4-ben egy hirdetési forrás sok látogatót hoz, de kevés rögzített vásárlást, ellenőrizd az eseménymérést és a vásárlási út lépéseit. A kevés konverzió oka lehet hibás mérés, az ajánlat és a hirdetés eltérése, vagy az oldal valamelyik akadálya. A forgalom nagysága önmagában nem mutatja meg, melyikről van szó.
A kampányok összevetésekor azonos célú mutatókat használj. Hasonlítsd össze például az azonos termékre és célközönségre futó hirdetéseket, majd nézd meg, melyik eredményez több befejezett vásárlást. A kattintási arány a hirdetésre adott reakciót mutatja, a konverziós arány pedig azt, hogy a látogatók eljutnak-e a kívánt lépésig. A két mutató együtt segít elkülöníteni a hirdetési üzenet és a céloldal problémáit. Ha a közösségi platformokon futó kreatívok minőségét és átkattintását szeretnéd növelni, a KALU Creative eredményorientált, rövid videós megoldásai hatékony támogatást nyújthatnak.
A Google Ads és a Meta eltérő hozzárendelési módszereket alkalmazhat, ezért ne add össze a két felületen jelentett konverziókat. Kezeld őket külön, és a webanalitikai adatokkal együtt értelmezd a tendenciákat. Ha mindkét rendszer a saját kampányának tulajdonítja ugyanazt a vásárlást, az összeadás túlbecsülheti az összesített eredményt. A csatornák közötti döntéshez az egységesen rögzített üzleti cél és a bevételi adatok adnak jobb alapot.
A konverziós arányt a bevétellel és a rendelések értékével együtt értékeld. Két kampány hasonló arány mellett is eltérő üzleti értéket hozhat, ha más termékeket vagy eltérő értékű kosarakat értékesít. A hirdetési megtérülés, vagyis a hirdetési költség megtérülése (Return on Ad Spend, ROAS) önmagában nem elég: vesd össze a fedezethez igazított megtérülési küszöbbel. Így nemcsak a konverziók számát, hanem azok pénzügyi hozzájárulását is értékeled.
Gyakorlati döntési sorrendként először ellenőrizd, hogy a vásárlásokat vagy érdeklődéseket megfelelően méri-e a rendszer. Ezután bontsd le az adatokat kampány, eszköz és céloldal szerint, végül keresd meg, hol akadnak el a látogatók. Ha a hirdetés elérése nő, de a vásárlások száma nem, ne emeld automatikusan a költségkeretet. Előbb állapítsd meg, hogy a forgalom minőségével, az ajánlattal, a céloldallal vagy a méréssel van-e gond.
Toldi Marketing: CRO (Konverzióoptimalizálás)
A Toldi Marketing CRO-szolgáltatása segít feltárni, hol akadnak el a látogatók, és mely fejlesztéseket érdemes előrevenni. Akkor hasznos, ha a mérés már működik, de nem egyértelmű, miért morzsolódnak le a látogatók a vásárlási vagy ajánlatkérési folyamatban. Az elemzés a felhasználói út, az oldal tartalma és a konverziós adatok közötti összefüggésekre irányítja a figyelmet.
A javasolt fejlesztések alapot adnak a teszteléshez és a további optimalizáláshoz. Így a következő lépést nem pusztán megérzésből, hanem a feltárt akadályok és a mérési adatok alapján választhatod ki.
Ha szeretnéd áttekinteni, hogyan javítható a weboldalad konverziós folyamata, vedd igénybe a Toldi Marketing ingyenes CRO-elemzését.
Jelöld ki a következő fejlesztési lépést
Válassz ki egy olyan üzleti célt, amelynek javulása valóban számít a vállalkozásodnak. Döntsd el, ki felel az adatok ellenőrzéséért, ki hagyja jóvá a változtatást, és mikor értékelitek az eredményt. Így a következő fejlesztés nem marad ötlet a feladatlistán, hanem a napi munka részévé válik.
Az alacsony konverziós arány javítása akkor válik következetes munkává, ha a weboldal, a hirdetési forgalom és az üzleti cél egy irányba mutat. A Toldi Marketing CRO-val, PPC-hirdetéskezeléssel és SEO-val foglalkozik. Ezek a területek akkor kapcsolódnak össze, ha a látogatók megszerzése és a weboldalon megtett következő lépés egyaránt figyelmet igényel. A megfelelő kiindulópont attól függ, hol vész el a legtöbb érdeklődő: az oldal használata, a hirdetési üzenet vagy az organikus forgalom terén.
Válassz egy feltevést, amelyet a csapatod mérni tud, és rendelj hozzá felelőst. Így a fejlesztési döntések nem vesznek el a napi teendők között. Ha szeretnéd átbeszélni, mi legyen a következő lépés, vedd fel a kapcsolatot a Toldi Marketinggel, és indulj el tudatosan a fejlesztés felé.
Gyakori kérdések
Miért fontos a konverziós arány növelése?
Azért fontos, mert segít megítélni, hogy a weboldalad mennyire támogatja az üzleti céljaidat. Az alacsony konverziós arány javítása akkor ad használható üzleti iránymutatást, ha azt is figyeled, milyen minőségű vásárlások vagy érdeklődések születnek. Webshopnál például vizsgáld meg külön, mely termékkategóriák hozzák a vállalkozásod számára fontos rendeléseket. Így nem pusztán több műveletet keresel, hanem a kínálatodhoz és a működésedhez illő fejlesztést választasz.
Hogyan deríthetem ki, hogy a hirdetéssel vagy a weboldallal van gond?
Vizsgáld meg, hogy a hirdetés ígérete és a céloldal tartalma ugyanarra az igényre válaszol-e. Ha a látogató kedvezményt vagy konkrét terméket vár, de nehezen találja meg a céloldalon, az üzenet és az oldal közötti eltérés ronthatja a folyamatot. Hasonlítsd össze az azonos ajánlatot népszerűsítő hirdetéseket, majd ellenőrizd, hogy a látogatók a megfelelő oldalra érkeznek-e. Az összevetés segít kijelölni a további vizsgálat irányát.
Mikor érdemes A/B tesztet indítani?
Akkor indíts tesztet, ha van konkrét feltevésed, és megbízhatóan tudod mérni a módosítás eredményét. Ha például a termékoldal visszajelzései szerint nehéz megtalálni a méretválasztót, kipróbálhatsz egy könnyebben észrevehető elrendezést. Ha közben más ajánlatot, árat vagy kampányüzenetet is bevezetsz, nehezebb lesz értelmezni az eredményt. A teszt előtt rögzítsd, milyen döntést hozol az eredmények alapján.
Mit mérjek webshopnál a vásárláson kívül?
Figyeld a vásárlást megelőző lépéseket is, például a termék megtekintését, a kosár használatát és a fizetési mód kiválasztását. Ezek nem helyettesítik a befejezett rendelést, de segíthetnek megmutatni, melyik folyamatlépésnél fogy el az érdeklődés. Vizsgáld meg külön azokat az eseteket is, amikor a vásárló kosárba tesz egy terméket, de nem adja le a rendelést. Így célzottabb kérdést tehetsz fel a fejlesztéshez.
Milyen konverziós arány számít jónak iparáganként Magyarországon?
Iparági irányszámként a webáruházaknál 1-3%, a B2B-vállalatoknál 2-4%, a SaaS-vállalatoknál 5-10% szerepel. Az arányt mindig azonos cél, hasonló közönség és csatorna alapján érdemes összevetni.
Milyen szerepe van a weboldal sebességének és mobilbarát kialakításának a konverzióban?
A lassú betöltés miatt a látogatók lemorzsolódhatnak, a mobilra optimalizált oldal pedig támogathatja a konverziókat. Érdemes a mobiloldal betöltési idejét három másodperc alatt tartani. Telefonon is próbáld végig a termékválasztást, az űrlapot és a fizetéshez vezető lépéseket.